I. fejezet

Altair, egy idióta vagyok. Hallgatnom kellett volna rád. Te vagy, aki mindig készen áll egy féktelen vágtára, nyugtalannak tűntél, ráztad a fejed és csapkodtál a farkaddal, hogy megértsem, a talaj ma nem biztonságos a vastag hóréteg miatt. A nagyszerű nyári szárazság után a tél különösen hosszú és kemény lehet. Egy napon megváltozott a táj arca, fehérlő hóvihar csapott le ránk. A szélviharban vakító hó és homok keveredett, mely Szibéria felől érkezett. Én leszálltam, de te csak húztál. Felágaskodtál, hirtelen kikaptad a gyeplőt a kezemből, s lábaim alól kicsúszott a talaj. Most fekszem a földön egy szakadékban tehetetlenül és egyedül, körülöttem csak jég. Hogy fogok kijutni innen?

Lovam odaüget a szakadék széléhez. "Menj, hozz segítséget! Menj vissza  jurtához, és mondd el a családomnak! Te, Altair, aki megnyerte velem a versenyt a fiatal lovak versenyét a nemzetközi Naadam fesztiválon. Te, aki a legfényesebb csillag nevét viseli az Aquila konstellációban. Követni fognak téged. Gyerünk, repülj!"

Lovam feszülten és hosszan nyerít egyet, mielőtt elindulna vissza a táborba. Imádkozom Tengrihez, és az örök kék éghez, hogy a segítség hamarosan megérkezik, még mielőtt ebben a jeges sírban rekednék.

Remeg a lábam, pedig csizmámat vastag gyapjú béleli. Lábaimban az összes izom egyszerre megfeszült, mintha egybeforrtak volna. Megpróbálok felülni, de nyilalló fájdalmat érzek a mellkasomban és a jobb vállamban, ami tovább akadályoz kísérletemben. Nem tudom mozdítani a jobb karom, azt hiszem, kificamodott a vállam. Na persze, lehetett volna ez sokkal rosszabb is. Veszek egy mély lélegzetet, összeszorítom a fogaim és áthelyezem a súlyom a bal oldalamra, hogy egyensúlyban legyek. Néhány darab kisebb kő zúdul le fentről. Hallom, ahogyan a sziklafalnak pattannak, majd le a mélységbe, mielőtt a tompa csend ránehezedik a szakadékra. Nem hallok semmi mást, csak ahogyan a vér lüktet az ereimben. Körülnézek, próbálok kiutat keresni jeges börtönömből, de egy kis párkányon fekszem, úgy 15 láb mélyen a felszíntől. A sziklafalak szinte simák, néhány erezet fut rajtuk, melyekben az olvadó víz szivárog lefelé a sötétségbe. De most még víz sincs, minden megfagyott. Nem látok semmilyen természetes kapaszkodót, így meg sem próbálok inkább felmászni. Az ősszel elvesztettem a táskám, ami tartalmazott ételt, lószőrből font kötelet, gyufát, távcsövet, tálat, és egy kést... Pech. Leveszem a bal kezemről a kesztyűt és keresni kezdek valamit a zsebemben... A hosszú kabát most szakadt darabjaira. Az egyik zsebemben találok néhány darab csemegét, amit mint a farkas, bekapok azonnal. Ez a száraz sajt szolgáltat nekem egy kis erőt. A másik zsebem elszakadt, alul nyitott. Olyan tehetetlen vagyok, mint fejtetű egy kopasz emberen.
Hmm, talán tudnék használni egy éles kődarabot jégcsákány gyanánt. Lázasan keresni kezdek egy kis kődarabot a párkány szélén ülve - de semmi, csak hó és hasznavehetetlen kavicsok. Vér cseppen az orromról, közben rúgdostam tovább a havat, és... "Ott egy kígyó" - ösztönösen visszahőköltem... Szerencsére téli álmát aludta, még nem jelent veszélyt. Megnézem közelebbről is, óvatosan eltolom a lábam, s valami bronzosan fénylik, meglököm az állatot újra, felszabadítva a nagyjából 8 centi hosszú fémhengert, úgy néz ki, mint egy kis sodrófa. Leguggolok és óvatosan kezembe veszem, úgy érzem szilárd és tömör. Ellenőriztem, mennyire lenne stabil ez az ütő, és újra kezdtem reménykedni, talán ezt használhatnám jégcsákánynak!

De először is arra lenne szükségem, hogy újra tudjam használni a jobb kezem. Terveim szerint vállból elforgatom a felsőtestem és egy gyors mozdulattal, jobb kezemmel lecsapok a sziklafalra. Ismét belém nyilall a fájdalom tetőtől talpig, amitől szinte felordítok, akár egy vadállat. Könnyeim teljesen elhomályosítják látásomat. Térdeimre estem, egy pillanatra a lélegzetem is elállt. Lassan visszatérnek gondolataim, megpróbálom mozgatni jobb karom. Most a fájdalom kicsit más, enyhébb, de állandóan jelen van, de végre tudom használni a karomat. Lassan a lábaim is erőre kapnak, veszek egy mély lélegzetet és hajrá, csinálom tovább!

A rögtönzött csákányt fogom használni. Megérintem a fagyott víz csatornácskáit a falon. Akkora bemélyedést kell ejtsek a alakon, hogy azokba beférjen az ujjam. De ismét megszakítja munkálataimat az éles fájdalom a karomban. mégis sikerül felkapaszkodni egy láb magasan a szikla kiboltosulására. Muszáj megpihennem. Egy pillanatra leguggolok és kifújom magam, elkönyvelve első kis sikeremet. Aztán magam fölé nézek - ha továbbra is ilyen ütemben haladok vagy három napig is eltart, mire kijutok innen.
Összecsaptak a hullámok felettem, de harcolni fogok! Az én bátor Altair-om meg fogja találni a visszavezető utat a jurtához. De vajon meddig fog tartani, míg a megmentőim rám találnak és kiemelnek ebből a szakadékból?
Szívverésem is lassan visszaáll a normális ritmusra, míg én továbbra is ezen a parányi párkányon csücsülök. Szinte bizsergést érzek végtagjaimban, hogy fel kell kelnem. ez a semmittevés okozza, hogy zsibbad az elmém és a testem is. El fogok aludni, mielőtt bárki is észrevenné... "Gyerünk, harcolni kell tovább, mászni felfelé, és élni, még akkor is, ha csak pár lábat tudok megtenni!" De először valamit innom is kell, letörök néhány jégcsapot, és hagyom elolvadni őket a számban.
Végigpásztáztam a falon, s kiválasztottam hová tegyem a következő fokot. Hmm, úgy tűnik mintha lenne valami fényes feljebb, egyfajta jégtükör, sokkal nagyobb mint a többi. Lehet ez alkalmas hely a megpihenésre, lehet valamiféle mesterséges párkány ez. Most ez a cél. Makacs vagyok, mint egy ló, aki kaparja a havat patáival, hátha felfedez alatta egy-egy fűcsomót. Folytatom a mászást.
Éppen ideje volt, hogy elértem ezt a jégtükröt, úgy érzem, az izmaim mindjárt feladják a szolgálatot. Függeszkedem a levegőben és kalapálok őrült módjára, mindenfelé áttetsző jégkristályok repkednek. Hasad a jég, ropog. Szemhéjaim muszáj csukva tartanom, nehogy felsértsék szemem a repkedő kristályok. Hirtelen más hangja lesz a csapásnak, rezonál az egész fal, mintha egy dobot ütnék, nem is a jégfalat. De lehet csak a fáradtság okozza ezt a csengés a fülemben. Kinyitom a szemem és újra elkezdem verni, a zaj valós. Kíváncsivá tett. Két fokkal voltam újra magasabban, de amit láttam magam előtt, majdnem hátraestem: egy fémgyűrű, rajta bőrszíjjal. Újra rászegezem tekintetem, egy hátborzongató arc bámul rám tejfehér szemüregeivel.

Ez egy jégbe fagyott ló!

Sziasztok!
Mivel magyar nyelven nem érhető el (felháborító, de még a magyar szerveren sem) a legendás lovak története a Nagy Kihíváshoz kapcsolódóan, úgy gondoltam, szívesen lefordítom nektek. Kisebbeknek, akiknek főként szólna ez a legendás mese, nem igazán értenének belőle sokat. Néhol nekem is meggyűlt vele a bajom. xD Kisebb-nagyobb fordítási hibák előfordulhatnak benne, a lényeg azért átjön. De ha valamire van jobb fordítási javaslatotok, azt is szívesen venném. :)

Prológus

Egy napon Nagy Sándor, aki épphogy 12 éves volt, megszelídítette Bukephaloszt (jelentése: bikafejű), a csődört, tudtam, hogy rendkívüli jövő van elrendelve nekik. Talán a mi sorsunk is összefonódik vele örökre.
Láttam egy masszív ámde nyurga csatalovat, s tudtam hogy a thesszáliai kereskedő azért érkezett II. Philip udvarába, a makedón királyságba, hogy bemutassa legszebb paripáit. Én azonnal észrevettem a pompás fekete csődört, szemeiből sütött a büszkeség, teste erőtől duzzadt - nem engedte, hogy bárki is közeledjen hozzá. "Ezt az egyet akarom!" - kiáltotta Sándor gőgösen. - "A tiéd lesz, ha sikerült őt megfékeznünk, fiam." - mondta Philip király vigyorogva.

A fiú megfigyelte, hogy a szikár paripa nem fél semmitől sem, csak a saját árnyékától. A fiatal fiú megkötötte, s kiismerve gyenge pontját  a Nap felé fordította, így nem látta a saját árnyékát, sikerült lenyugtatni a fenevadat, majd felpattant a hátára. Bukephalosz egyike volt azon lovaknak, akik csak gazdájuknak engedelmeskedtek, már ekkor tudtam, hogy hű lesz örökké. Philip király ezután szólt néhány szót: "Makedónia nem lesz elég, hogy kielégítse éhséged, meg kell hódítanod az egész világot!"
Az indiaiak elleni csata előtti éjszakán már sejthető volt, hogy ezt a csatát nem nyerhetik meg. sikerült gyógyszerrel elkábítani Sándort és Bukephaloszt. Az indiai íjászok a hatalmas és elpusztíthatatlan harci elefántokon, fatornyaikban ültek a csata alatt, eközben csak nőtt a veszteségünk, rengeteg ember és ló végezte a csatatéren. Sándor, amikor már gyengült a gyógyszer hatása, kivonult és makacsul sürgette csapatait a további harcra. Bukephalosz elesett egy elefánttal való ütközetben, Sándor pedig eszméltetét vesztette. A hadsereg kénytelen volt visszavonulót fújni, Sándort hordágyon vitték vissza. Elsőként eltörlöm a hatalom pecsétjét és minden egyes ponton eltöröm kardom.
Öt becsületes lovas kezében a pecsét öt darabja, feladatuk pedig, hogy hajítsák olyan messzire, amennyire csak tudják, hogy soha senki ne egyesíthesse őket többé. Az ötödik lovas, a legjobb hadnagy felszerelte Bukephlaoszt és még zavarodottan a bukás és a gyógyszerek hatása alatt, kitűzte a föld végső határát.
Nevüket őrzi két város. Alexandria Sándor neve után, Bucephalous a fekete csődör után kapta nevét, azon a ponton, ahol a csatamén elesett. Sándor már sosem lett a régi. A sereg felhagyott a további hódításokkal, s visszavonultak Indiából. Nagy Sándor maláriában vesztette életét Babilon városában, még mielőtt megérte volna 33. életévét.

A királynnő jóslata valóra vált. Én lettem Egyiptom királya. A világítótorony tetejéről, ahol Alexandria városa fölé emelkedem, amelyet Sándor alapított, látom a birodalom nagyságát, mely alatt gazdagodtak tiszteletteljes törvényeim, amiket próbáltam az egyiptomi szokásokhoz igazítani.
Épp most ünnepeltem a 80. születésnapom, de hosszú életem során soha többé nem láttam újra az öt lovast. A világ túl nagy, hogy egy személy megpróbálja kormányzást és irányítás nélkül megsemmisíteni azt. Imádkozom a világ végezetéig Zeuszhoz és Ámonhoz, hogy Nagy Sándor pecsétjének töredékeit ne egyesíthesse senki.

Emlékiratok I. Ptolemaiosz-tól, i.e. 285

A bemutató előnézeti képe:

A bemutató kódja, amit ki kell másolnod, majd beillesztened profiloldaladra HTML módban:

Ma végre kiderül, kinek a markát ütik az értékes vagy éppen kevésbé értékes nyeremények. 

A játékra összesen 46-an nevezetek, közülük nagyon nehéz volt kiválasztani a 3 dobogós állatkát, ezért több szempontot is figyelembe vettem, jó pont volt, ha írtál történetet a kedvencedről, valami nyári hangulatot idéző kép volt, és még jó szögből is kaptad le bájos állatká(i)dat.
Sok töprengés után az alábbi eredmény született meg:

I. hely
Csoki, a szabadidejét csúszdázással töltő Mudi
"Én a két és fél éves mudi (ősmagyar terelőkutya) fajtájú kan kutyámmal neveznék. A neve Csoki. Tenyésztőtől hoztuk el fél éves korában. Ő maradt utoljára az alomból, a többieket már mind elvitték. Testvére a nagyszülemnél van falun, ahol állatokat terel. Amint elhoztuk Csoki testvérét, megsajnáltuk szegényt, hogy egyedül maradt, ezért pár nappal később visszamentünk érte és elhoztuk. Akkor még Rumli volt a neve, a Csoki nevet már mi adtuk neki. Ő egy nagyon mozgékony, szeleburdi kutyus. Imád száguldani, néha bepörög, olyankor fel-alá futkos a kertben, és nem könnyű lenyugtatni. Ez is az egyik furcsa szokása a sok közül, melyekből a képeken is láthattok néhányat. Mivel azonban sok képpel készültem, nem húznám tovább az időtöket, jöjjenek a képek... Nos, ő lenne Csoki:"
 
Gazdája: Vitéz2012
Nyereménye:  Az 5. elem

II. hely
A második helyen két barát osztozik, Gigi és Gracey, akik nyáron is útra kerekedtek és sétáltak egy nagyot. Egyébként is kissé elfogult vagyok a mentett kutyákkal, hiszen az enyém is az, és tudom mivel jár újra megtanítani bízni őket az emberekben. Nagyon aranyos a történetük is, érdemes elolvasni.
"Tehát vágjunk is a közepébe. Ők itt a kutyusaim, mindkettő mentett állat, menhelyről fogadtuk őket örökbe; gondolom keverékek, fajtájukról nem tudunk semmit. Először csak egy kutyust terveztünk, de kaptuk a hírt a gondozójuktól, hogy van egy háromlábú, aki nagyon összebarátkozott a választottunkkal, és szinte nem hagyják el egymást a kennelben sohasem. Hát, mit is mondhatnék megesett rajta is a szívünk, így most ketten gazdagítják apró kis családunkat! : ) Mindkettő igazi kis egyéniség, mondanom sem kell sok időbe telt mire szocializáltuk őket, eleinte féltek az emberektől, de tudtuk mit vállalunk velük, mostanra pedig már el sem tudnánk képzelni az otthonunk nélkülük. A szürke bundájú rosszaság neve Gigi, játékos, nagyon makacs, öntörvényű kutyus, de a hasáért bármire hajlandó, így sikerül azért megzabolázni. A másik kutyusunk neve Gracey, sajnos az életéről, vagy arról, hogy mi történt vele mielőtt hozzánk került nem sok mindent tudunk. Mikor a gyepmester rátalált, már használhatatlan volt a lába, és csak vonszolta maga után. Az állatorvos szerint elütötte egy autó, vagy valaki jól elbánt vele és a sorsára hagyta, tekintve a hogy sok foga hiányzik. A lábát sajnos már nem lehetett megmenteni, ezért amputálni kellett. A sok megrázkódtatás után végül hozzánk került, ahol végre nyugodt szerető otthonra lelt. Nagyon bizalmatlan az emberekkel, gyanítjuk a sok rossz élmény miatt, a macskákat és a gyerekeket sem tűri meg maga mellett. Persze, ennek ellenére mi szeretjük olyannak, amilyen, hiszen a félénksége mögött egy nyugodt, kedves, szeretetre vágyó kutyus lelke bújik meg!"

Gadájuk: bambivagyok
Nyeremény:  Bölcsek köve

III. hely
A harmadik hely egy szokatlan házikedvencé, ő Áfnyoa, egy tyúk a sok közül, aki mégis különleges valamiért - leveszi a lábáról az embert csillogó szemeivel és szelídségével.
" az én kicsi édes muci mucó macim: ÁFNYOA (Nem,nem elírás, Nyoa, azaz Áfnyoa) Vele van igazán versenyzős kedvem: Itt van a "Döglesztőenirtózatoscukkermukkernyoapofa" ez az,amitől mindenki csak imádni tudja őt, még ha a tyúkokat butának is tartja sokmindenki. Ő különféle trükköket tud. Pl: Felmászik a hátamra, Megölel,ha én is őt és hallgat a nevére, ő a kis csillagom, Nyoa Baby: <3"
  
Gazdája: Yellow Charlotte
Nyeremény:  Poszeidón csomag

Rajtuk kívül még 5 szerencsés nyertes is van, sorsolás útján ők a következők:

Személyre szabott bemutatót nyertek:
• Nymphoman
• Regina020304

 Medúza vére tételt nyertek:
• Adélka00
• nagybajusz
• Enci 2004

Az összes nevező képét megtekinthetitek ITT!

Köszönöm a részvételt minkenkinek, nagyon aranyos képek érkeztek mindenkitől!  :) Aki most nem nyert, az se csüggedjen, lesz még rá bőven alkalom a közeljövőben!

A bemutató előnézeti képe:

A bemutató kódja, amit ki kell másolnod, majd beillesztened profiloldaladra HTML módban:

A bemutató előnézeti képe:

A bemutató kódja, amit ki kell másolnod, majd beillesztened profiloldaladra HTML módban:

A bemutató előnézeti képe:

A bemutató kódja, amit ki kell másolnod, majd beillesztened profiloldaladra HTML módban:

Elnézéseteket kérem, ma nem volt túl sok szabadidőm, így a fotópályázat eredményhirdetésének időpontját holnapra tűzöm ki.

Eredményhirdetés tehát ekkor várható: júl. 28. 21:00

Sziasztok,

A szavazás eredménye szignifikánsan azt mutatja, hogy van szükség a listára, ennek fényében lesz is, de csak nagyon szigorú keretek közt, a későbbiekben pontosítom a feltételeket. 

Mikor könyvelhetünk el valakit csalóként?
• elkéri a jelszavad különböző ürügyekkel
• hamis ígéretekkel kecsegtet (ha megadod a jelszavad, kapsz 200 zsetont)
• a megállapodásotokat nem tartja be - te odaadod neki a tételt/lovat/fizetőeszközt, ő viszont cserébe nem ad semmit, vagy nem azt, amiben megegyeztetek

Mit kell tenned, ha belefutottál egy csalóba, hogy jelentsd ezt nekem?
• mivel a Howrse csapata a csalásokat elintézte annyival, hogy mindenki saját felelősségre csere-berél, így a csaló vagy nem kap büntetést, vagy irreálisan keveset, szinte semmit - természetesen én sem tudom megbüntetni a moderátorok helyett, de tudom figyelmeztetni a többi játékost az oldal révén, azon játékosokról, akikkel nem érdemes üzletelni, akik ráadásul általában több profiloldallal is garázdálkodnak. Írj privát üzenetet Seth névre.
• kell csatolnod egy képernyőképet (Hogyan készítsek képernyőképet?), amin megjelenik, hogy miért és mikor történt az eset, valamint ami igazolja, hogy neked van igazad. Ezután a szóban forgó csalóként említett játékost is fel fogom keresni a csalás tisztázása érdekében, ha bebizonyosodik a másik részről is, hogy csaló, akkor kerülhet ki ide a publikum elé a neve.
• ha névtelenül jelentesz be valakit, azt nem fogom figyelembe venni, privát üzenetben legalább merd felvállalni a (nick)neved.

Egyéb kérdéseiddel ezzel kapcsolatban fordulj hozzám vagy itt, vagy privát üzenetben! :)

A bemutató előnézeti képe:

A bemutató kódja, amit ki kell másolnod, majd beillesztened profiloldaladra HTML módban: