I. fejezet

Altair, egy idi�ta vagyok. Hallgatnom kellett volna r�d. Te vagy, aki mindig k�szen �ll egy f�ktelen v�gt�ra, nyugtalannak t�nt�l, r�ztad a fejed �s csapkodt�l a farkaddal, hogy meg�rtsem, a talaj ma nem biztons�gos a vastag h�r�teg miatt. A nagyszer� ny�ri sz�razs�g ut�n a t�l k�l�n�sen hossz� �s kem�ny lehet. Egy napon megv�ltozott a t�j arca, feh�rl� h�vihar csapott le r�nk. A sz�lviharban vak�t� h� �s homok keveredett, mely Szib�ria fel�l �rkezett. �n lesz�lltam, de te csak h�zt�l. Fel�gaskodt�l, hirtelen kikaptad a gyepl�t a kezemb�l, s l�baim al�l kics�szott a talaj. Most fekszem a f�ld�n egy szakad�kban tehetetlen�l �s egyed�l, k�r�l�ttem csak j�g. Hogy fogok kijutni innen?

Lovam oda�get a szakad�k sz�l�hez. "Menj, hozz seg�ts�get! Menj vissza  jurt�hoz, �s mondd el a csal�domnak! Te, Altair, aki megnyerte velem a versenyt a fiatal lovak verseny�t a nemzetk�zi Naadam fesztiv�lon. Te, aki a legf�nyesebb csillag nev�t viseli az Aquila konstell�ci�ban. K�vetni fognak t�ged. Gyer�nk, rep�lj!"

Lovam fesz�lten �s hosszan nyer�t egyet, miel�tt elindulna vissza a t�borba. Im�dkozom Tengrihez, �s az �r�k k�k �ghez, hogy a seg�ts�g hamarosan meg�rkezik, m�g miel�tt ebben a jeges s�rban rekedn�k.

Remeg a l�bam, pedig csizm�mat vastag gyapj� b�leli. L�baimban az �sszes izom egyszerre megfesz�lt, mintha egybeforrtak volna. Megpr�b�lok fel�lni, de nyilall� f�jdalmat �rzek a mellkasomban �s a jobb v�llamban, ami tov�bb akad�lyoz k�s�rletemben. Nem tudom mozd�tani a jobb karom, azt hiszem, kificamodott a v�llam. Na persze, lehetett volna ez sokkal rosszabb is. Veszek egy m�ly l�legzetet, �sszeszor�tom a fogaim �s �thelyezem a s�lyom a bal oldalamra, hogy egyens�lyban legyek. N�h�ny darab kisebb k� z�dul le fentr�l. Hallom, ahogyan a sziklafalnak pattannak, majd le a m�lys�gbe, miel�tt a tompa csend r�nehezedik a szakad�kra. Nem hallok semmi m�st, csak ahogyan a v�r l�ktet az ereimben. K�r�ln�zek, pr�b�lok kiutat keresni jeges b�rt�n�mb�l, de egy kis p�rk�nyon fekszem, �gy 15 l�b m�lyen a felsz�nt�l. A sziklafalak szinte sim�k, n�h�ny erezet fut rajtuk, melyekben az olvad� v�z sziv�rog lefel� a s�t�ts�gbe. De most m�g v�z sincs, minden megfagyott. Nem l�tok semmilyen term�szetes kapaszkod�t, �gy meg sem pr�b�lok ink�bb felm�szni. Az �sszel elvesztettem a t�sk�m, ami tartalmazott �telt, l�sz�rb�l font k�telet, gyuf�t, t�vcs�vet, t�lat, �s egy k�st... Pech. Leveszem a bal kezemr�l a keszty�t �s keresni kezdek valamit a zsebemben... A hossz� kab�t most szakadt darabjaira. Az egyik zsebemben tal�lok n�h�ny darab csemeg�t, amit mint a farkas, bekapok azonnal. Ez a sz�raz sajt szolg�ltat nekem egy kis er�t. A m�sik zsebem elszakadt, alul nyitott. Olyan tehetetlen vagyok, mint fejtet� egy kopasz emberen.
Hmm, tal�n tudn�k haszn�lni egy �les k�darabot j�gcs�k�ny gyan�nt. L�zasan keresni kezdek egy kis k�darabot a p�rk�ny sz�l�n �lve - de semmi, csak h� �s hasznavehetetlen kavicsok. V�r cseppen az orromr�l, k�zben r�gdostam tov�bb a havat, �s... "Ott egy k�gy�" - �szt�n�sen visszah�k�ltem... Szerencs�re t�li �lm�t aludta, m�g nem jelent vesz�lyt. Megn�zem k�zelebbr�l is, �vatosan eltolom a l�bam, s valami bronzosan f�nylik, megl�k�m az �llatot �jra, felszabad�tva a nagyj�b�l 8 centi hossz� f�mhengert, �gy n�z ki, mint egy kis sodr�fa. Leguggolok �s �vatosan kezembe veszem, �gy �rzem szil�rd �s t�m�r. Ellen�riztem, mennyire lenne stabil ez az �t�, �s �jra kezdtem rem�nykedni, tal�n ezt haszn�lhatn�m j�gcs�k�nynak!

De el�sz�r is arra lenne sz�ks�gem, hogy �jra tudjam haszn�lni a jobb kezem. Terveim szerint v�llb�l elforgatom a fels�testem �s egy gyors mozdulattal, jobb kezemmel lecsapok a sziklafalra. Ism�t bel�m nyilall a f�jdalom tet�t�l talpig, amit�l szinte felord�tok, ak�r egy vad�llat. K�nnyeim teljesen elhom�lyos�tj�k l�t�somat. T�rdeimre estem, egy pillanatra a l�legzetem is el�llt. Lassan visszat�rnek gondolataim, megpr�b�lom mozgatni jobb karom. Most a f�jdalom kicsit m�s, enyh�bb, de �lland�an jelen van, de v�gre tudom haszn�lni a karomat. Lassan a l�baim is er�re kapnak, veszek egy m�ly l�legzetet �s hajr�, csin�lom tov�bb!

A r�gt�nz�tt cs�k�nyt fogom haszn�lni. Meg�rintem a fagyott v�z csatorn�csk�it a falon. Akkora bem�lyed�st kell ejtsek a alakon, hogy azokba bef�rjen az ujjam. De ism�t megszak�tja munk�lataimat az �les f�jdalom a karomban. m�gis siker�l felkapaszkodni egy l�b magasan a szikla kiboltosul�s�ra. Musz�j megpihennem. Egy pillanatra leguggolok �s kif�jom magam, elk�nyvelve els� kis sikeremet. Azt�n magam f�l� n�zek - ha tov�bbra is ilyen �temben haladok vagy h�rom napig is eltart, mire kijutok innen.
�sszecsaptak a hull�mok felettem, de harcolni fogok! Az �n b�tor Altair-om meg fogja tal�lni a visszavezet� utat a jurt�hoz. De vajon meddig fog tartani, m�g a megment�im r�m tal�lnak �s kiemelnek ebb�l a szakad�kb�l?
Sz�vver�sem is lassan vissza�ll a norm�lis ritmusra, m�g �n tov�bbra is ezen a par�nyi p�rk�nyon cs�cs�l�k. Szinte bizserg�st �rzek v�gtagjaimban, hogy fel kell kelnem. ez a semmittev�s okozza, hogy zsibbad az elm�m �s a testem is. El fogok aludni, miel�tt b�rki is �szrevenn�... "Gyer�nk, harcolni kell tov�bb, m�szni felfel�, �s �lni, m�g akkor is, ha csak p�r l�bat tudok megtenni!" De el�sz�r valamit innom is kell, let�r�k n�h�ny j�gcsapot, �s hagyom elolvadni �ket a sz�mban.
V�gigp�szt�ztam a falon, s kiv�lasztottam hov� tegyem a k�vetkez� fokot. Hmm, �gy t�nik mintha lenne valami f�nyes feljebb, egyfajta j�gt�k�r, sokkal nagyobb mint a t�bbi. Lehet ez alkalmas hely a megpihen�sre, lehet valamif�le mesters�ges p�rk�ny ez. Most ez a c�l. Makacs vagyok, mint egy l�, aki kaparja a havat pat�ival, h�tha felfedez alatta egy-egy f�csom�t. Folytatom a m�sz�st.
�ppen ideje volt, hogy el�rtem ezt a j�gt�kr�t, �gy �rzem, az izmaim mindj�rt feladj�k a szolg�latot. F�ggeszkedem a leveg�ben �s kalap�lok �r�lt m�dj�ra, mindenfel� �ttetsz� j�gkrist�lyok repkednek. Hasad a j�g, ropog. Szemh�jaim musz�j csukva tartanom, nehogy fels�rts�k szemem a repked� krist�lyok. Hirtelen m�s hangja lesz a csap�snak, rezon�l az eg�sz fal, mintha egy dobot �tn�k, nem is a j�gfalat. De lehet csak a f�radts�g okozza ezt a cseng�s a f�lemben. Kinyitom a szemem �s �jra elkezdem verni, a zaj val�s. K�v�ncsiv� tett. K�t fokkal voltam �jra magasabban, de amit l�ttam magam el�tt, majdnem h�traestem: egy f�mgy�r�, rajta b�rsz�jjal. �jra r�szegezem tekintetem, egy h�tborzongat� arc b�mul r�m tejfeh�r szem�regeivel.

Ez egy j�gbe fagyott l�!