A soron k�vetkez� esem�nyen, a Vil�gbajnoks�gon lesz elnyerhet� Halak, akinek csik�ja (V�z�nt�vel fedezhet�) Kos, t�l sok inform�ci�val ugyan nem szolg�lhatok, de a kin�zet�kre most f�ny der�l. :)

M�r nem is kell sok a gy�jtem�nyhez! :)

Neked hogy tetszenek?

Kattints a k�rd��v el�n�zet�re, ha ki szeretn�d t�lteni!

Lovas kv�z
- ma d�lut�n kezd�dik, l�gy r�sen �s nyerd meg a f�nyerem�nyt!

V�ltoz�s a nyerem�nyekkel kapcsolatban:
A Tit�nok kih�v�sa t�telemet v�letlen�l elhaszn�ltam, nem zsetonb�l, hanem rakt�rk�szletb�l vonta le. Ez�rt a f�nyerem�ny egy 5. elem �s 50.000 Equus!

Tov�bbi nyerem�nyek, amiket kisorsolok:
1x H�ra csomag
1x Poszeid�n csomag
1x Kronosz id�m�r�je
2x 50.000 Equus

A lovak sz�m�ra term�szetes a vezet�s. Gondoljunk csak a r�szegen elalv� kocsisra, akit lovai biztons�gosan hazavisznek. A vadon �l� lovak s�r�lt t�rsukat visszavezetik a csoportba. A lovas versenyeken nem ritk�n r�szt vesznek l�t�ss�r�ltek �s vakok is. Akadnak olyan vakok, akik terepen lovagolva r�b�zz�k magukat a l�ra, �s az biztons�ggal c�lba juttatja �ket. A t�rt�nelemb�l sok eset ismert, amikor a sebes�lt katon�t a lova biztos helyre vitte. Az amerikai Guide Horse Foundation kik�s�rletezte, hogyan lehet minilovakat felhaszn�lni vezet�nek. Azt tal�lt�k, hogy a miniat�r lovacsk�k sok tekintetben jobb vakvezet�k, mint a kuty�k. Amilyen apr�k, olyan okosak, tan�that�k �s kedves term�szet�ek.

P�r �rv erre (az eredeti cikkben t�bbet is tal�lhatsz, de �n nem mindegyikkel tudok egyet�rteni, egy kutya is lehet j�l nevelt, csendes, �s az �ll�k�pess�ge is van olyan, mint egy p�ninak): 
• Hossz� �lettartam. A miniat�r lovak �lettartama el�rheti az 50 �vet, a v�rhat� �lettartamuk 30-40 �v. A vakvezet� kuty�k ezzel szemben 8-12 �vig k�pesek dolgozni.
• Egy vakvezet� kutya kik�pz�si k�lts�ge el�rheti a 60 ezer doll�rt. A l� kik�pz�se olcs�bb, �s mivel tov�bb haszn�lhat�, m�g k�lts�ghat�konyabb.
• Remek mem�ria. A lovak eml�kez�tehets�ge b�mulatos. A l� �vtizedekkel k�s�bb is visszaeml�kszik a fenyeget� esem�nyekre, emiatt azonnal felismeri a vesz�lyes helyzeteket.
• Nagyszer� l�t�s. A lovak szeme a fej oldal�n helyezkedik el, emiatt igen nagy a l�t�sz�g�k, csaknem 350 fokos, teh�t olyasmit is �szrevesznek, amit a kutya nem. A szemeiket k�l�n-k�l�n is tudj�k mozgatni, �gy monitorozz�k folyamatosan a k�rnyezet�ket.
• Vesz�ly�rzet. A l�, mint pr�da�llat, �lland� vesz�lynek van kit�ve, ez�rt a vesz�ly �szlel�s�re van be�ll�t�dva. Az Alap�tv�ny tapasztalatai szerint remek�l kiker�lik a vesz�lyhelyzeteket, �s az optim�lis �tvonalon vezetik a gazd�jukat.

Forr�s: http://lovakrul.blog.hu/2013/07/07/udvozlunk_a_blog_hu-n_16053

A vadonban nem fordul el�, s �ltal�ban term�ketlen, mint az �szv�rek. A zebr�nak j�val t�bb kromosz�m�ja van, mint a l�nak, ak�r 32 vagy 46 is lehet az alfajt�l f�gg�en. A zebra hibridek szokatlanul magas, 54 kromosz�masz�mmal is rendelkezhetnek. A cs�koss�got kiv�ve alkatilag a l�ra hasonl�t. Amerik�ban n�h�ny l�teny�szt� leg�lisan szapor�tja, egy- egy csik��rt egy vagyont k�rhetnek. Viszonylag sok id� kell, m�g egy ilyen �llatot "el��ll�tanak", mivel a zebracs�d�r v�logat�s, nem mindig p�rosodik egy l�val.

Eclyse (balra) egy j� p�lda erre, hogy egy ut�d milyen l�tv�nyosan is �r�k�lheti sz�lei g�njeit. Az �llat legink�bb egy l�ra eml�keztet, de a csak f�l testen l�that� zebracs�kokat egy�rtelm�en apuk�j�t�l �r�k�lte. Az egy �ves “zebroid” mondhatni becs�szott, �s egy “balesetnek” k�sz�nheti fogantat�s�t. �desanyj�t, Eclipset a n�met szafaripark tavaly k�lcs�nadta egy olasz farmnak, ahol a kanca kedv�re futk�rozhatott m�s lovak �s zebr�k t�rsas�g�ban, k�zt�k Ulysess-szel, a zebra cs�d�rrel, aki szemet vetett a form�s parip�ra. Alig 11 h�nappal a rom�nc ut�n, a gondoz�k nagy meglepet�s�re pedig megsz�letett a f�lig zebra, f�lig l� g�neket hordoz�, hibrid kiscsik�. Nev�t pontosan ez�rt �desanyja �s �desapja nev�b�l �tv�zve kapta, �s m�ra Eclyse igazi l�tv�nyoss�ga lett a n�met �llatkertnek.  

De ez nem is olyan �jkelet� dolog.
M�r a 19. �s 20. sz�zadban is t�rt�ntek k�s�rletek a zebr�k kik�pz�s�re mind lovagl�si c�lra, mind ig�s �llatk�nt val� haszn�latra, egyr�szt ennek �jdons�g�rt�ke miatt, m�sr�szt az�rt, mert a zebr�k ellen�ll�bbak a lovakn�l az afrikai betegs�gekkel szemben. �mb�r mindk�t c�lra k�nnyen betan�that�k voltak, t�l �rz�kenyek, �s a zebra�szv�rek vagy zebroidok (keresztez�sek valamelyik zebrafajta �s a l� vagy szam�r k�z�tt) el�ny�sebbnek bizonyultak a tiszta v�r� zebr�kn�l. 

Forr�s: http://www.lovasok.hu/index.php?i=21297 �s https://hu.wikipedia.org/wiki/Zebra

P�r fajt�n�l csik�korban el�g neh�z meghat�rozni, milyen sz�n� lesz a l�, ha elhagyja csik�sz�rzet�t. Hasonl�an van ez a camargue-i lovakn�l, akik rendszerint s�t�t, vastagabb �s puh�bb csik�sz�rrel sz�letnek, amelyet az els� telet k�vet�en fokozatosan levedlenek, de feln�tt� v�lva kiv�tel n�lk�l szinte mind vil�gos sz�rk�k, h�tk�znapi sz�val �lve csak feh�rek.

A camargue-i az egyik leg�sibb l�fajta. Sz�rmaz�suk szinte m�r misztikus. A hom�lyba v�sz ugyan, de annyit azonban tudunk r�la, hogy tal�n a 17 000 �vvel ezel�tt �lt Soutr� lovak lesz�rmazottai. Ezek az �llatok sokkal nagyobb ter�leten �ltek, mint a mai Camargue. Ezt bizony�tj�k a meglelt csontmaradv�nyok �s az is, hogy a paleolitikumb�l sz�rmaz� lascoux-i barlangrajzokon bik�k �s szarvasok mellett szerepelnek a kisebb termet� lovak is. Mivel a ter�let nehezen megk�zel�thet�, nem sok minden v�ltozott itt az�ta. Val�sz�n� azonban, hogy a h�d�t�k (kelt�k, g�r�g�k, f�n�ciaiak, r�maiak, vizig�tok, frankok) lovai gyakorolhattak hat�st a camargue-ira, s a m�rok �ltal hozott berber lovak egyes jellemz�i a mocs�rvid�k lovaiban is megtal�lhat�k. Ma is kis csoportokban �lnek. Teny�szk�rzet�k mag�ba foglalja Langedoc-Roussillon �s Provence tengerparti s�ks�gait eg�szen Tarascon vonal�ig �szakon.

A camargue-i m�rete nem a megszokott �rt�keket mutatja. Marmagass�ga 140-150 cm, s�lya pedig 300-380 kg k�r�l mozog. A mai magas �s karcs� „l�ide�lok” mellett � kicsinynek �s cs�ny�csk�nak t�nik. Azonban ne feledkezz�nk meg arr�l, hogy �k m�g ma is a term�szet gyermekei, nem az ember �zl�se szerint kialak�tott „mesters�ges” �llatok. Kin�zet�k csak �letk�r�lm�nyeiknek kell, hogy megfeleljen, s a fennmarad�s�rt foly� k�zdelem tette �ket ilyenn�. Azonk�v�l, hogy a camargue-i k�l�nlegesen b�jos, az egyik legbiztons�gosabb l�. A l�pvid�ken feln�ve �szt�n�sen �rzi hova kell l�pnie, hogy ne nyelje el az ingov�ny. Ennek k�sz�nhet�en nagy a l�p�sbiztons�ga. A pat�ja sz�les, hogy ne s�llyedjen olyan k�nnyen, s pataszerkezete is remek. Haz�j�ban nem patkolj�k. J�l boldogul az egy m�ter m�ly tengerv�zben is, ez�rt a helybeliek a „tenger feh�r lov�nak is bec�zik”. A mocsaras vid�k m�ig hagyom�nyos h�taslova, amelyet a fekete bik�k terel�s�hez haszn�lnak a marhahajcs�rok, az ottani "cowboyok".

Nagyon f�rge, fordul�kony, j�l gyorsul helyb�l. J�r�sa �s v�gt�ja t�rt nyer�, de �getni nem haszn�lj�k, mivel lapock�ja helyzet�b�l kifoly�lag ilyenkor kellemetlen�l r�z. 

Forr�s: http://www.fokusz.info/index.php?cid=1409458913&aid=1467355544

A lovak a p�ratlanujj� pat�sok (Perissodactyla) rendj�hez tartoznak. Minden l�f�l�nek egyetlen ujjban (egy pat�ban) v�gz�dik a l�ba, fels� ajkaik mozg�konyak, �s fogazatuk hasonl�. Ezek a jellemz�k arra utalnak, hogy k�z�s �s�k van a tap�rf�l�kkel �s az orrszarv�f�l�kkel. Az els� p�ratlanujj� pat�sok a k�s� paleoc�nben jelentek meg, 10 milli� �vvel a kr�ta–tercier kihal�si esem�ny ut�n. Ezek az �llatok a tr�pusi erd�k lak�i voltak. A tap�rok �s egyes orrszarv�k ma is ezt a helyet kedvelik, m�g a lovak kiv�ndoroltak a h�v�sebb �ghajlat�, sz�raz sztyepp�kre. Egyes Equus-fajok e k�t hely k�zti t�rs�get v�lasztott�k �l�hely�l.
A lovak leg�sibb rokonainak t�bb, sz�t�ll� l�bujjuk volt, ezek seg�tett�k �ket az erd�k puha talaj�n val� j�r�sban. Amikor a l�f�l�k a lev�lfogyaszt�sr�l �tt�rtek a legel�sre, a fogazatuk �talakult, alkalmazkodott az �j t�pl�lkoz�si m�dhoz. A fogak nagyobbak �s er�sebbek lettek. A lovak kivonul�s�t az erd�b�l a sztyepp�k terjeszked�se is el�seg�tette. Mivel a sztyepp�n nem volt b�v�hely, az �llatoknak hosszabb �s gyorsabb l�baik alakultak ki, hogy elmenek�lhessenek a ragadoz�k el�l. Hogy fut�suk gyorsabb legyen, a lovaknak id�vel visszafejl�dtek a l�bujjaik, a harmadikon k�v�l; ez a l�bujj l�that� a mai l�n�l is, ennek v�g�n pedig a m�dosult k�r�m, a pata.

Az els� �llat, amely l�szer� von�sokat viselt, az a Hyracotherium. Az els� Hyracotherium-k�v�letekre 1839-ben bukkantak az angliai Kent gr�fs�gban. Sir Richard Owen angol tud�s �gy tal�lta, hogy a lelet a ny�l �s a szirtiborzf�l�k keresztez�s�re hasonl�t, ez�rt nevezte el Hyracotherium leporinumnak, vagyis „ny�lszer� szirti borz-f�le �llatnak”. Abb�l indult ki, hogy a Hyracotherium a diszn�kkal �ll rokons�gban. Az �llat k�s�bbi neve Eohippus, amely „hajnalp�r lovat” jelent, mivel a leg�sibb k�pvisel�j�nek tartj�k ezt az �llatot, de az�rt m�gis az els� n�v a hivatalos, hab�r a m�sodik a n�pszer�bb.
Az �llat mintegy 52 milli� �vvel ezel�tt. K�r�lbel�l r�kanagys�g� volt, marmagass�ga csak a 25–45 centim�tert �rte el, kisebb volt, mint a mai falabell�k. Pof�ja �s nyaka r�vid, a h�tgerince hajl�kony �s �jszer�en ruganyos volt. A Hyracotheriumnak 44 foga volt; fogainak elhelyezked�se egy tipikus lev�lev��re hasonl�t. Levelekkel �s gy�m�lcs�kkel t�pl�lkozhatott, ezeket az aljn�v�nyzetben kereste meg, �ppen �gy mint egy mai munty�kszarvas. 
L�bai a test�hez k�pest megfelel� hossz�s�g�ak voltak, melyek arra utalnak, hogy alkalmasak voltak fut�sra. Az �llatnak, elt�r�en k�sei ut�dait�l, m�g nem voltak �sszeforrva a l�bcsontjai, ami nagy rugalmass�got �s forg�k�pess�get biztos�tott. Csukl�i �s bok�i �rt�k a f�ldet. A mells� l�bakon �t ujj volt, ezekb�l n�gy kis pataszer� k�pz�dm�nyben v�gz�d�tt; a nagy �t�dik „l�bujj” nem �rte a f�ldet. A h�ts� l�bakon csak h�rom ujj v�gz�d�tt pat�ban, az els� �s az �t�dik ujj nem �rt�k a talajt. A l�bfej als� r�sz�n talpp�rn�k voltak, mint a mai kuty�nak.

�t k�vett�k id�rendben: Orohippus, Epihippus, Mesohippus, Miohippus, Kalobatippus, Parahippus, Merychippus, Hipparion, Pliohippus, Dinohippus, Plesippus, �s v�g�l az Equus, a mai l�.

Forr�s: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_lovak_evol%C3%BAci%C3%B3ja#Eoc.C3.A9n_.C3.A9s_oligoc.C3.A9n:_az_els.C5.91_l.C3.B3f.C3.A9l.C3.A9k

A bemutat� el�n�zeti k�pe:

A bemutat� k�dja, amit ki kell m�solnod, majd beillesztened profiloldaladra HTML m�dban:

Thumbelina (= H�velyk Panna) 2006-ban ker�lt be a Guiness-rekordok k�nyv�be a maga 43.18 centim�teres magass�g�val �s 25.86 kilogrammos testt�meg�vel. Ezekkel a m�retekkel az eg�sz l� nem nagyobb, mint egy �tlagos kutya. A t�rpel� igazi egy�nis�g, aki jelenl�t�vel k�pes gy�gy�tani. Az icipici j�sz�g a St Louis-i Goose Creek farmon �l, de t�bb napot soha nem t�lt egy helyen. Gazd�ja ugyanis gyerekk�rh�zr�l-gyerekk�rh�zra viszi, ahol m�r ezern�l is t�bb gyermek gy�gyul�s�t seg�tette ter�pi�s �llatk�nt.

Thumbelin�t hamarosan megfosztott�k c�m�t�l. Az Einstein n�vre hallgat� kis tarka cs�d�r 2010. �prilis 22-�n sz�letett. Einstein, a minil� mind�ssze 2,72 kg s�llyal sz�letett, magass�ga pedig csup�n 35,56 centim�ter volt. A csik� alig mozgott, ez�rt teny�szt�je azt hitte, hogy elpusztult. „M�r t�bb mint 20 �ve teny�sztek miniat�r lovakat, de soha �letemben nem l�ttam m�g hozz� foghat�t. El�sz�r meg sem mozdult. Azt�n megd�rzs�lgett�k egy t�r�lk�z�vel, �s egyszerre csak kap�l�zni kezdett. Annyira apr�cska volt!” – mondta Judy Smith, a Barnstead-i miniat�r lovasfarm l�teny�szt�je.
Pedig � nem is szenved t�rpeszindr�m�ban, mint a a Guiness Rekordok K�nyv�ben is szerepl� Thumbelina nev� l�, aki sz�let�sekor egy kil�val nehezebb volt, mint Einstein. A legt�bb miniat�r l� a t�rpes�g bizonyos jeleit viseli. Test�k enyh�n torz, az ar�nyok nem eg�szen norm�lisak �s eg�szs�gesek. Einsteinnek azonban m�reteihez k�pest norm�lis hossz�s�g� l�bai vannak, teste nem ar�nytalan.

�ri�si n�pszer�s�gnek �rvend, m�g Oprah Winfrey showj�ban is fell�pett. M�g mindig sokan �rkeznek a farmra, akik l�tni akarj�k a kis lovat. Einstein nem csak a gyerekekkel, hanem m�s �llatokkal is k�nnyen bar�tkozik, a farmon �l� kuty�kkal �s kecsk�kkel is j�l �rzi mag�t, de a nagy lovakkal is kiv�l�an megtal�lja a k�z�s hangot, a m�retk�l�nbs�gek egy�ltal�n nem zavarj�k.

Forr�s: http://www.erdekesvilag.hu/einstein-a-vilag-egyik-legkisebb-lova/

A bemutat� el�n�zeti k�pe:

A bemutat� k�dja, amit ki kell m�solnod, majd beillesztened profiloldaladra HTML m�dban: