P�r fajt�n�l csik�korban el�g neh�z meghat�rozni, milyen sz�n� lesz a l�, ha elhagyja csik�sz�rzet�t. Hasonl�an van ez a camargue-i lovakn�l, akik rendszerint s�t�t, vastagabb �s puh�bb csik�sz�rrel sz�letnek, amelyet az els� telet k�vet�en fokozatosan levedlenek, de feln�tt� v�lva kiv�tel n�lk�l szinte mind vil�gos sz�rk�k, h�tk�znapi sz�val �lve csak feh�rek.

A camargue-i az egyik leg�sibb l�fajta. Sz�rmaz�suk szinte m�r misztikus. A hom�lyba v�sz ugyan, de annyit azonban tudunk r�la, hogy tal�n a 17 000 �vvel ezel�tt �lt Soutr� lovak lesz�rmazottai. Ezek az �llatok sokkal nagyobb ter�leten �ltek, mint a mai Camargue. Ezt bizony�tj�k a meglelt csontmaradv�nyok �s az is, hogy a paleolitikumb�l sz�rmaz� lascoux-i barlangrajzokon bik�k �s szarvasok mellett szerepelnek a kisebb termet� lovak is. Mivel a ter�let nehezen megk�zel�thet�, nem sok minden v�ltozott itt az�ta. Val�sz�n� azonban, hogy a h�d�t�k (kelt�k, g�r�g�k, f�n�ciaiak, r�maiak, vizig�tok, frankok) lovai gyakorolhattak hat�st a camargue-ira, s a m�rok �ltal hozott berber lovak egyes jellemz�i a mocs�rvid�k lovaiban is megtal�lhat�k. Ma is kis csoportokban �lnek. Teny�szk�rzet�k mag�ba foglalja Langedoc-Roussillon �s Provence tengerparti s�ks�gait eg�szen Tarascon vonal�ig �szakon.

A camargue-i m�rete nem a megszokott �rt�keket mutatja. Marmagass�ga 140-150 cm, s�lya pedig 300-380 kg k�r�l mozog. A mai magas �s karcs� „l�ide�lok” mellett � kicsinynek �s cs�ny�csk�nak t�nik. Azonban ne feledkezz�nk meg arr�l, hogy �k m�g ma is a term�szet gyermekei, nem az ember �zl�se szerint kialak�tott „mesters�ges” �llatok. Kin�zet�k csak �letk�r�lm�nyeiknek kell, hogy megfeleljen, s a fennmarad�s�rt foly� k�zdelem tette �ket ilyenn�. Azonk�v�l, hogy a camargue-i k�l�nlegesen b�jos, az egyik legbiztons�gosabb l�. A l�pvid�ken feln�ve �szt�n�sen �rzi hova kell l�pnie, hogy ne nyelje el az ingov�ny. Ennek k�sz�nhet�en nagy a l�p�sbiztons�ga. A pat�ja sz�les, hogy ne s�llyedjen olyan k�nnyen, s pataszerkezete is remek. Haz�j�ban nem patkolj�k. J�l boldogul az egy m�ter m�ly tengerv�zben is, ez�rt a helybeliek a „tenger feh�r lov�nak is bec�zik”. A mocsaras vid�k m�ig hagyom�nyos h�taslova, amelyet a fekete bik�k terel�s�hez haszn�lnak a marhahajcs�rok, az ottani "cowboyok".

Nagyon f�rge, fordul�kony, j�l gyorsul helyb�l. J�r�sa �s v�gt�ja t�rt nyer�, de �getni nem haszn�lj�k, mivel lapock�ja helyzet�b�l kifoly�lag ilyenkor kellemetlen�l r�z. 

Forr�s: http://www.fokusz.info/index.php?cid=1409458913&aid=1467355544