T�r�korsz�g, Zakari�s

Elint�ztem egy tal�lkoz�t r�gi bar�tommal, Yilmazzal a Kapalı�ar�ı-n, a Nagy Baz�ron Isztambulban. Ez a legr�gebbi fedett piac az eg�sz vil�gon. N�ha eladok neki ezt-azt, amit az ortodox h�vek hoznak magukkal a kolostorba, hogy becser�lj�k �rt�ktelen r�gis�geiket az �r�k Mennyorsz�g �g�ret��rt. A sok �rt�ktelen kacat k�z�tt n�ha akad egy-egy igazi kincs is, amit csak hozz��rt� szemek ismerhetnek fel. Yilmaz mindig egyike volt azoknak, akik a legjobb �rat aj�nlott�k ezek�rt. A modora �s m�s vil�gszeml�lete ellen�re a bar�tomnak nevezhetem, ha ez csak a k�lcs�n�s el�ny�k miatt j�tt l�tre? M�gis, � az egyike azon kev�s embernek, akit�l elv�rhatom a teljes diszkr�ci�t, mint p�ld�ul egy fogad�son idegen helyen, nem der�lhet f�ny a szem�lyazonoss�g�ra.

M�g van egy kis id�m a tal�lkoz�ig, p�r perc m�lva z�r a piac 7 �rakor. Id�ben �rkezik majd. Nem az a fajta ember, aki elveszne a kis utc�k �tveszt�j�ben, �tj�r�k �s udvarok, 58 utca, egym�st k�vet� k�k, piros �s z�ld csemp�kkel kirakott bolt�vek, �s t�bb mint n�gyezer �zlet. �, Hannibal figyelmen k�v�l hagyja a k�rpitkeresked�k kiab�l�s�t �s tudni fogja, hogy a "R�gi Baz�r"-hoz kell j�nnie, a legr�gebbi �s legfontosabb karav�nszer�jhoz, amely az utca k�zponti r�sz�n fekszik. A r�gis�g keresked�shez, ahogyan Yilmaz nevezi, a feh�r farkas. � f�lretolja a neh�z, h�ts� szob�t rejt� damaszt f�gg�nyt, szem�t r�nk szegezi, �s a kiab�l�s hallatszik a t�megb�l. B�lint a l�togat�knak, k�zben egy k�nyelmes f�lk�be ir�ny�t, ahol v�rakozhatom r�. 

�jra �s �jra elpr�b�ltam magamban a tal�lkoz�t. Nem fogok bocs�nat�rt esedezni. Nem remeghet a hangom. Nem fogok meghajolni el�tte. Az m�r elm�lt. Itt �s most egyenl�k vagyunk Isten szem�ben. De amint a f�rfi le�l velem szemben, s leteszi a b�r t�sk�t az asztalra, ami sokkal nagyobbnak t�nik, mint amit �n vittem Leyl�nak. a gyomrom �sszesz�k�lt, akaratlanul is nyeltem egyet. � azon emberek egyike, aki tudja, hogy a gyeng�k engedelmeskednek hatalm�nak, �s ehhez el�g a puszta jelenl�te. szeme ak�r a a h�h�r�, aki k�sz�l lecsapni a guillotine-nal. Elford�tom tekintetem �s �tadom neki a bizony�t�kul szolg�l� g�r�g katona rajz�val a pergament �s Zeusz csillag�nak t�red�k�t. Kig�ngy�l�ti a pergament �s gondosan �tvizsg�lja egy csepp �rzelem n�lk�l. V�g�l feltekeri, �s r�m szegezi tekintet�t.

"Teh�t, Zakari�s, az �r�sb�l nem der�l ki a helye Zeusz templom�nak, amelynek papjai a katon�ra b�zt�k a csillag darabj�t."

"Nem."

Megpr�b�ltam rekonstru�lni a katona �tvonal�t, kutattam a perzsa lev�lt�rban, a hell�n r�g�szeti felfedez�sekben, �s ellen�riztem a legr�gebbi hindu, perzsa �s g�r�g t�rk�peket. Azt�n r�j�ttem, hogy nem siker�l eredm�nyre jutnom bel�that� id� alatt - legal�bbis egyed�l nem, �s t�bb inform�ci� h�j�n az eg�sz Zeusz csillagja �gy kapcs�n tehetetlen vagyok. �gy hat�roztam el, hogy eladom Hannibalnak a dokumentumot, amely elevezeti �t a csillag t�bbi darabj�hoz lemondva a p�nzr�l, ami m�g enn�l is magasabb lehetett volna, b�r nem biztos.

Hannibal a negat�v v�lasz hallat�n csak r�zta a fej�t �s becs�sztatta kab�tj�nak bels� zseb�be a pergament.

"Nos, m�r nem vagy hasznomra tov�bb." - mutatott r�m hangtomp�t�val felszerelt pisztoly�val. - "Sajn�lom, nem kellett volna el�rulnod az els� alkalommal."

Tompa szisszen�s hallatszik, majd k�nz� f�jdalmat �rzek az eg�sz mellkasomban. N�zem, ahogyan Hannibal alakja elt�nik a f�gg�ny m�g�tt, �s azt motyogja: "Tartsd meg a p�nzt a takar�t�si k�lts�gekre, Yilmaz bar�tom!"

Csak most eszm�lek r�, hogy saj�t v�remben fekszem a "bar�tomt�l" k�lcs�nz�tt kis f�lk�ben teljesen egyed�l, miut�n elk�vettem azt a hib�t, hogy egyenrang�nak gondoltam magam Hanniballal az �zleti �letben. Utols� er�mmel megragadom a mobilomat. Merev ujjamat v�gigh�zom a k�perny�n �s kiv�lasztom a pergamenr�l k�sz�lt k�pet, hogy elk�ldjem utols� embernek, akit a sz�vets�gesemnek akartam hinni, Leyl�nak, Egyiptomba. Ez az utols� tettem, a telefon kiesik zsibbadt ujjaim k�z�l. Elm�m elhom�lyosul, imm�r mosolyogva sodr�dik a d�monok fel�, akik �rtem j�ttek. 
Hannibal, am�g �lsz, ezt megemlegeted...