T�bornok, tal�n elbuktam a r�m b�zott k�ldet�sen?

F�radhatatlanul lovagoltam d�l fel� ezen a vid�ken. De egyszer csak nem tudtam tov�bb haladni, barb�r t�rzsekre bukkantam: �rthetetlen nyelven besz�ltek, s kider�lt ellens�ges sz�nd�kuk. Id�nk�nt a kardomat kellett haszn�lnom, hogy utat t�rjek magamnak, az emberi kontaktusok elker�l�se mellett d�nt�ttem. Tov�bb a hegyeken, v�lgyeken �s s�ks�gokon, amely egy hatalmas kiterjed�s� tengerhez vezetett.

Nem volt m�s v�laszt�som, a parton kellett haladnom nyugat fel�, annak rem�ny�ben, hogy ha ezt lek�zd�m, folytathatom tov�bb utamat d�l fel�. Tal�ltam egy kik�t�t, ahol n�h�ny keresked�haj� �llt. Az egyik kapit�ny mutatta, hogy ha adok p�r aranyat, �tkelhetek az egyik haj�val, de a lovam nem j�het. Sajn�lkozva, de szabadon bocs�jtottam. Kezdetben �lveztem a g�rd�l� hull�mokat, majd sok-sok m�rf�ld ut�n megt�madt minket egy g�lya.

A kal�zok kegyetlenek voltak, s ugyanolyan ravaszak is. 

[folyt.]