�gy �rzem, mintha m�r �vsz�zadok �ta s�t�ln�k, kezd kifogyni minden er�m. Szeg�nyes kifog�s, hogy ettem egy f�nkot, amit a professzor adott nekem, az�ta m�r sok id� eltelt. Nagyon rem�lem, hogy m�r nem j�rok olyan messze t�l�k. Itt kevesebb h� takarja a f�ldet, z�ld hajt�sok l�tszanak, a f�sz�lak ide-oda cik�znak. Hamarosan bek�sz�nt a tavasz, a n�v�nyek m�r s�rget�en gyarapodnak. A sz�l b�get�st �s emberi hangokat hoz a puszt�n kereszt�l. M�r majdnem ott vagyok! V�gre! �s a domb tetej�r�l csod�latos l�tv�ny ter�l el�m. Egy makul�tlan f�ves v�lgy, amin kereszt�lfolyik a foly� egyik mell�k�ga, az eg�szet el�rasztja a napf�ny. Ez az �j legel� helye, ahogyan a vez�r v�lasztotta. A tehenek, lovak �s b�r�nyok m�r alig tudnak v�rni, hogy megk�stolhass�k az �j f�vet - �nfeledten �lvezik. Ez energi�t adott, mintha megfiatal�tott volna, hamarosan ott leszek a t�borban. 

Felismerem ap�mat, Gambattal �s m�g n�h�ny f�rfivel m�r verik le a c�l�p�ket a juhok kar�mj�hoz. A t�bbiek homor� r�csos szerkezetet �ll�tanak fel k�r alakban, amik �sszecsukhat�ak, ak�r egy harmonika. Azt�n elhelyezik a nagy oszlopokat, amiket �sszef�znek, ez tartja majd a tet� k�zep�t, mint az eserny�r�d az eserny�t. Felemelik az eg�szet �s a hely�re teszik 2 tart�pill�r seg�ts�g�vel. V�g�l pedig, ez a k�lt�ztethet� t�bor szil�rdan r�gz�tve van sz�mos helyen er�s csom�kkal �s a jurta b�rzsin�rjaival. Sokszor mondtam m�r, a nom�dok a sztyepp�k matr�zai. 

Megpillantom any�mat, �ppen sz�tter�ti a nemeztet�t a f�ld�n, �s �n boldogan k�zeledem hozz�. A szeme ragyog, arc�n sz�les mosoly �l, de az �lel�s�re m�g v�rni kell, m�g befejezi feladat�t. Megragadom a sark�t, �s seg�tek becs�sztatni a nemezt a szomsz�doknak felemelni a neh�z sz�vetet �s r�helyezni a keretre. Elrendezz�k a k�zponti korona k�r�l, majd ezt alaposan lesz�jazzuk. Ezut�n leg�rd�tj�k a nemez oldal�r�l a k�zponti ajt�t, �s ezeket is lesz�jazzuk. Bent a jurt�ban m�r nagymam�m �s a h�gaim ter�tik le a sz�nyegeket a fa padl�ra. M�g v�rat mag�ra a k�zponti s�t�, az �gyak �s szekr�nyek elhelyez�se a szok�sos hely�k�n. Minden szomsz�d seg�t egym�snak, �gy mind�ssze 2-3 �ra alatt el is k�sz�lt minden, a jurt�k, a s�t�, a kar�m. Az id�sebbek tejet �ldoznak Tengrinek, az �g Atyj�nak, hogy �seink szelleme v�delmezzen minket �s vigy�zzon �llat�llom�nyra a jurta k�r�l. 

Lecsapok az �des f�nkokra, amiket az egyik h�gom aj�nlott fel, akik mind alig v�rj�k, hogy elmes�ljem leg�jabb kalandjaimat, amikor hirtelen robban�s zaja �ti meg f�lem. A t�bor kuty�i vony�tani kezdenek. Hirtelen sz�rny� vihar t�r ki, �s a szakad� es� el�nti a sztyepp�t.

Sz�munkra a zivatar fel�r egy s�lyos katasztr�f�val, mintha farkasok t�madn�k meg a csord�inkat. A jurt�ba patakokban z�dul be a v�z, el�ntve a padl�t �s a sz�nyeget. A n�k �s gyermekek p�nikba esetten ki�ltoznak, �gy �rzem, valamit tennem kell. Megparancsolom h�gaimnak, hogy m�sszanak be az �gyba, �s maradjanak is ott, ameddig  a feln�ttek vissza nem �rnek. Ezut�n kirohanok a jurt�b�l, hogy seg�tsek a t�bbieknek. Az any�k �sszeh�vj�k gyermekeiket �s beviszik �ket a jurt�kba. A juhok a kar�mban b�getnek a r�m�lett�l �s egym�st taposs�k, a v�zszint pedig egyre csak emelkedik. De mi�rt vannak m�r a kar�mokban, amikor az este m�g oly t�vol van? Hol van a b�ty�m, ap�m �s a t�bbi f�rfi?

� ne! �k �ppen a szomsz�dos hegyvid�k tetej�n �ldoznak az �si f�n�l. Soksz�n� sz�vetb�l k�sz�lt szalagokat aggatnak az �gaira �s im�dkoznak �seink �s a term�szet szellem�hez b�s�ges tavasz�rt. 

Mire vissza�rtem, az es� el�rasztott mindent, a felgy�leml� v�z m�g a halakat is kivetette a foly�b�l. Valakinek ki kell terelnie a juhokat a kar�mb�l. Hangosan f�ty�l�k, �s hallom a r�gt�n felismerhet� nyer�t�st, Altair az. Dacolva a tombol� viharral, v�gtat fel�m. Karomat a nyaka k�r� teszem, ahogyan tanultam fiatal versenyz�k�nt a sztyepp�n, majd l�baimat is feldobom, ezzel fent is vagyok a h�t�n. Megszor�tom l�bammal �s a kar�m fel� ir�ny�tom. Altair pat�i s�ros hull�mokat vernek k�r�l�tt�nk, ahogyan h�siesen v�gig v�gtat az �ton.

Ott vagyunk a kar�mn�l. Er�sen kih�zom a k�teleket, hogy kiutat biztos�tsak a juhoknak, akik versenyt futva szaladnak ki a kar�mb�l, le�rhatatlan p�nik uralkodott el rajtuk, ahogyan elhaladtak mellett�nk, eltoltak minket. �gy esik, mintha d�zs�b�l �nten�k a fej�nkre, �s �k egyenesen a foly� mell�k�ga fel� rohannak. Teljesen meg�r�ltek! Megszor�tom Altair l�gy�k�t, erre elkezd v�gtatni, hogy be�rje a juhokat, a csorda elej�re t�r �s fel�gaskodik, hogy el�llja �tjukat. Nagy seg�ts�g ez az �n csod�latos lovamt�l. Amikor visszaford�tjuk �ket, egy magasabban fekv� mened�k fel� ir�ny�tjuk �ket a hegy lejt�in. Ha v�gre lecsendes�l a vihar, rem�lve, hogy el�bb meg fogjuk tal�lni �ket, mint a farkasok. Nagy �rat fizethet�nk, de jobb megkock�ztatni, hogy elvesszen n�h�ny, mintsem odavesszen mind. Ez egy olyan dolog, amire ap�m tan�tott minket. Az es� annyira szakad, hogy teljesen eltakarja a napot. Vakon el�r�bb l�pek, egyed�l a hang vezet, �m hirtelen elt�nik a talaj Altair pat�ja al�l. � �tg�zolt a s�r�z�n�n, vezetve minket a foly� fel�. Valami feh�r fr�csk�l el�tt�nk a v�zben - bizony�ra egy b�r�ny. K�rem Altairt, hogy menjen hozz� k�zelebb. Alkarommal megragadom a b�r�nyt �s felh�zom Altair nyak�ra, �s ellent tartok a mellkasommal.
Lovam k�zd minden erej�vel, hogy siker�lj�n kim�sznia a s�rtengerb�l �s felkapaszkodni a szil�rdabb talajra. Horkant egyet �s �szt�n�sen visszat�r a t�borba.

Amilyen hirtelen kezd�d�tt a vihar, �gy v�get is �rt, s�padt f�nyben ragyog az es� �ztatta f�ld. �gy �rzem, az adrenalin lassan ki�r�l a testemb�l, a nehez�n m�r t�l vagyunk. K�bultan k�zeledem a jurt�k fel�, hogy felm�rjem a k�r m�rt�k�t. Mintha egy t�jfun s�p�rt volna v�gig... Az �g haragja elsodort mindent, ami nem volt biztons�gosan r�gz�tve. A dolgok szanasz�t hevertek minden�tt: kifesz�tett v�sznak, amik sz�radtak, t�r�tt cser�ped�nyek, nyergek, fab�torok. Egy n� fut fel�m sikoltozva, p�r m�sikkal a nyom�ban. Meg�lel �s s�r a b�r�ny�rt, aki gyeng�n vonaglik �s s�r karjaim k�z�tt, szorosan a mellkasomhoz �lelem.

"Taitchou!" - ism�telgeti �jra �s �jra, s zokog a megk�nnyebb�l�st�l.

Most d�bbenek r�, hogy ez a b�r�ny val�j�ban Taitchou, a legkisebb fia, aki csak most kezdett el j�rni, �s siker�lt megsz�knie anyja szemei el�l, hogy felfedezze az �j t�bort. De a szakad� es� �s a s�r elsodorta �t. H�la az �gnek Altair ott volt, hogy seg�tsen nekem megmenteni. S�t�t alakzatok kezdenek vibr�lni szemem el�tt �s remegni kezd a kezem �s Altair visszah�z engem a jurt�hoz.