A lovak a p�ratlanujj� pat�sok (Perissodactyla) rendj�hez tartoznak. Minden l�f�l�nek egyetlen ujjban (egy pat�ban) v�gz�dik a l�ba, fels� ajkaik mozg�konyak, �s fogazatuk hasonl�. Ezek a jellemz�k arra utalnak, hogy k�z�s �s�k van a tap�rf�l�kkel �s az orrszarv�f�l�kkel. Az els� p�ratlanujj� pat�sok a k�s� paleoc�nben jelentek meg, 10 milli� �vvel a kr�ta–tercier kihal�si esem�ny ut�n. Ezek az �llatok a tr�pusi erd�k lak�i voltak. A tap�rok �s egyes orrszarv�k ma is ezt a helyet kedvelik, m�g a lovak kiv�ndoroltak a h�v�sebb �ghajlat�, sz�raz sztyepp�kre. Egyes Equus-fajok e k�t hely k�zti t�rs�get v�lasztott�k �l�hely�l.
A lovak leg�sibb rokonainak t�bb, sz�t�ll� l�bujjuk volt, ezek seg�tett�k �ket az erd�k puha talaj�n val� j�r�sban. Amikor a l�f�l�k a lev�lfogyaszt�sr�l �tt�rtek a legel�sre, a fogazatuk �talakult, alkalmazkodott az �j t�pl�lkoz�si m�dhoz. A fogak nagyobbak �s er�sebbek lettek. A lovak kivonul�s�t az erd�b�l a sztyepp�k terjeszked�se is el�seg�tette. Mivel a sztyepp�n nem volt b�v�hely, az �llatoknak hosszabb �s gyorsabb l�baik alakultak ki, hogy elmenek�lhessenek a ragadoz�k el�l. Hogy fut�suk gyorsabb legyen, a lovaknak id�vel visszafejl�dtek a l�bujjaik, a harmadikon k�v�l; ez a l�bujj l�that� a mai l�n�l is, ennek v�g�n pedig a m�dosult k�r�m, a pata.

Az els� �llat, amely l�szer� von�sokat viselt, az a Hyracotherium. Az els� Hyracotherium-k�v�letekre 1839-ben bukkantak az angliai Kent gr�fs�gban. Sir Richard Owen angol tud�s �gy tal�lta, hogy a lelet a ny�l �s a szirtiborzf�l�k keresztez�s�re hasonl�t, ez�rt nevezte el Hyracotherium leporinumnak, vagyis „ny�lszer� szirti borz-f�le �llatnak”. Abb�l indult ki, hogy a Hyracotherium a diszn�kkal �ll rokons�gban. Az �llat k�s�bbi neve Eohippus, amely „hajnalp�r lovat” jelent, mivel a leg�sibb k�pvisel�j�nek tartj�k ezt az �llatot, de az�rt m�gis az els� n�v a hivatalos, hab�r a m�sodik a n�pszer�bb.
Az �llat mintegy 52 milli� �vvel ezel�tt. K�r�lbel�l r�kanagys�g� volt, marmagass�ga csak a 25–45 centim�tert �rte el, kisebb volt, mint a mai falabell�k. Pof�ja �s nyaka r�vid, a h�tgerince hajl�kony �s �jszer�en ruganyos volt. A Hyracotheriumnak 44 foga volt; fogainak elhelyezked�se egy tipikus lev�lev��re hasonl�t. Levelekkel �s gy�m�lcs�kkel t�pl�lkozhatott, ezeket az aljn�v�nyzetben kereste meg, �ppen �gy mint egy mai munty�kszarvas. 
L�bai a test�hez k�pest megfelel� hossz�s�g�ak voltak, melyek arra utalnak, hogy alkalmasak voltak fut�sra. Az �llatnak, elt�r�en k�sei ut�dait�l, m�g nem voltak �sszeforrva a l�bcsontjai, ami nagy rugalmass�got �s forg�k�pess�get biztos�tott. Csukl�i �s bok�i �rt�k a f�ldet. A mells� l�bakon �t ujj volt, ezekb�l n�gy kis pataszer� k�pz�dm�nyben v�gz�d�tt; a nagy �t�dik „l�bujj” nem �rte a f�ldet. A h�ts� l�bakon csak h�rom ujj v�gz�d�tt pat�ban, az els� �s az �t�dik ujj nem �rt�k a talajt. A l�bfej als� r�sz�n talpp�rn�k voltak, mint a mai kuty�nak.

�t k�vett�k id�rendben: Orohippus, Epihippus, Mesohippus, Miohippus, Kalobatippus, Parahippus, Merychippus, Hipparion, Pliohippus, Dinohippus, Plesippus, �s v�g�l az Equus, a mai l�.

Forr�s: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_lovak_evol%C3%BAci%C3%B3ja#Eoc.C3.A9n_.C3.A9s_oligoc.C3.A9n:_az_els.C5.91_l.C3.B3f.C3.A9l.C3.A9k